Szajhák és partizánok (1994)
  1.   Első dal
  2.   Szajha
  3.   Egyenesen át
  4.   Nagy rohanás
  5.   Másnap
  6.   Második félidő
  7.   Partizán
  8.   Utolsó év
  9.   Csak úgy csinál
10.   Ilyen egy férfi
11.   Nehéz idők
12.   Fiatal lányok


Első dal

Felkelt a nap
Átölelt a fény
Utolsó év
Legelső reggelén
Nincs több időm
Nincs több esély
Folytatni kell
Mielőtt végleg elveszíteném 

Ez lesz az első
Ez a szomorú szám
Különben félek, 
Hogy senki sem figyelne rám
Ez lesz az első
Ez az igazi dal, 
Csak annyit ér, 
Amennyit belőlem eltakar... 

Még nem volt elég
Eltűnt a félelem
Hosszú az út
Lehet, hogy végtelen
Egész életemben
Mindig másra vártam
Istent kerestem
S magamat találtam 

Ez lesz az első
Ez a szomorú szám
Különben félek
Hogy senki sem figyelne rám
Ez lesz az első
Ez az igazi dal, 
Ez is csak annyit ér
Amennyit belőlem eltakar 

Magasra tartsd
A szerelem zászlaját
Nem bukhat el
Örökké vinni kell tovább
Van még idő
Van még esély
Folytatni kell
Mielőtt végleg elveszíteném 

De még él a remény
Minden mozdulatban
Él a remény
Minden pillanatban
Él a remény
Fűben és a fában
Él a remény
És én hiszek az Ő szavában
Él a remény
Minden gondolatban
Él a remény
Minden mozdulatban
Él a remény
Mindig más alakban
Él a remény
Hiszek Benned és Magamban
Minden gondolatban
Él a remény 


Szajha

Űzd, űzd el az álmot, takarj el, rohadt sötét, 
Hazudj! Hazudj valami szépet! 
Te szajha! A szerelemről mesélj! 

Én vagyok a gyilkos, de nálad a kés, 
Nélküled semmit se ér az egész. 
Tiéd a szerelem, enyém a szenvedély. 

Hús hatol a húsba: csak baszni, mint az állatok, 
üvölts, zengje az ég is! 
Csak ennyi kell, csak ennyit várhatok. 

Játssz! égjen az égig, idegen tűz, a tiszta állapot,
Üvölts! Zengje az ég is! 
Csak ennyi kell, ennyit várhatok. 

Térdhez a térd, és vállhoz a váll, 
Túl akarom élni az éjszakát, 
Ha meghalok, az élet megy tovább. 


Egyenesen át

Koromsötét az éj
És eltévedt az álom
És én majdnem átjutottam
Az utolsó határon. 

A Kígyó mozdulatlan
És mindig ölni kész, 
Szól: "Ha élve átjutottál
Még nem biztos, 
Hogy visszatérsz!" 

Körbe-körbe járok
Örökre magamba zártalak
A sejtek között bujkál
Az a boldog pillanat. 
A gyönyör kapujában
Mindig rád emlékezem
Semmit nem jelent már
A Fájdalom és a félelem nekem. 

Látom még a fényt
Már hatnak a gyógyszerek, 
Én maradnék, de visszahúznak
Féltékeny kezek. 

Elszakadt a film
Pedig csak két éves vagyok
Soha nem tudom meg már
Hogy miért születtem, ha mégis
meghalok? 


Nagy rohanás

Ez a nagy rohanás
Csak én meg ő
Valamit csinálj már végre
Gyerünk, gyerünk! 
Sikerül majd vagy lehet hogy nem
Ki az aki jön
Ki mondja meg
Hogy ki lesz velünk
Ki ellenünk
Ha sikerül majd
Vagy ha nem sikerül
Ez a Nagy rohanás 

Ez a Nagy Rohanás
Te vagy a hibás
Ha úgy csinálod ahogy mindenki más. 
Lehet hogy mindegy, de nekem nem
Veled visszafordulnék szívesen
Van még idő, de már semmi esélyed
Jönnek az évek és az arcodba lépnek
Az álmaid egyszer majd mind utolérnek, 
De önmagad ellen senki sem véd meg. 

A Nagy Rohanás - ez minden
Nincsen semmim, nincsen
Elvihetnél magaddal
Be vagyok zárva falakkal
Ez a Nagy Rohanás
Belehalok
A végén majd mindent
Letagadok
Ez a Nagy Rohanás
Ma még itt vagyok, de holnap
Nem leszek
Pedig ha Ő hív én boldogan
Vele megyek
Együtt megyünk, együtt leszünk
Gyűlölhetünk és szerethetünk
Ez a Nagy Rohanás
Belehalok
A végén majd mindent
Letagadok
Ez a Nagy Rohanás 

De eljön majd a nap
Amikor véget ér a nyár
Mikor a lendület
Nem visz már tovább
Eljön majd érted is
A Nagy-nagy lelassulás 


Másnap

Egyedül vagyunk, teljesen egyedül
Senki se támad, senki se menekül
Csendben várjuk az utolsó csatát. 

Üres az utca, üres a tér
Felkavarja a hamut a szél
Az utolsó előtti háború után 

Fekete fehér film az élet
Lassú a halál, lassú a méreg
Fehér a fény, fekete az eső. 

Fiatal leány, aki előttem áll
Fiatal, mégis túl öreg már
Az utolsó előtti háború után. 


Hideg a szél és senki se véd meg
Gyönge vagyok és szeretlek téged
Felkel a Nap és mindennek vége már 

Feküdj le mellém, ölelj magadhoz
Távol a Földtől, közel a Naphoz
Az utolsó előtti háború után. 

Második félidő

Hong Kong és Taiwan
Valami baj van
Játékország nem felel
Valami baj van
Hong Kong és Taiwan
Nem válaszol 

Berlin és Róma
Utolsó óra
A dicsőség vége
A birodalom nem vág vissza 

Leningrád, Moszkva
Ne gondolj rosszra! 
Temető lett minden mauzóleum 

New York és Frisco
Hatalmas, hatalmas disco
Előttem a térkép
Mint egy rosszul előhívott fénykép
Második félidő
Mi az, hogy tér idő? 
Talán véridő
Varsó és Prága
Semmi sem drága
Szép idők jönnek a világra 

Hong Kong és Taiwan
Valami baj van
Játékország nem felel
Valami baj van
Hong Kong és Taiwan
Nem válaszol
Nem válaszol
Nem válaszol
Nem válaszol 


Partizán

Kóbor szinapszisok között kering a bátor partizán
A földön jár az égen jár, 
Felébred a menybe száll (ha itt a nyár) 
Vörös világ és fehér világ
Mindenhol jár a bátor partizán
Földön jár az égen jár, 
Felébred a menybe száll (a menyben jár) 

Földalatti mozgalom és tudatalatti tartomány
Hiába élsz hiába ha itt a bátor partizán
Hiába élsz hiába vagy ha itt a bátor partizán 

Még egy nap és győzni fogunk
Győzni fogunk vagy elpusztulunk
Még egy nap és miénk lesz a világ 

Földalatti mozgalom és tudatalatti tartomány
Hiába élsz hiába vagy ha itt a bátor partizán 

Véres harc és véres játék a szervezet még ellenáll
De mit számít a győzelem, ha nincs már bátor partizán 

Földön jár az égen jár ő a bátor partizán
Eljött a hajnal elébe mentem
Eljött a hajnal elébe mentem
És rám talált a megszálló
Ha partizán vagy vigyél el innen
Ha partizán vagy vigyél el innen
Mert különben meghalok
Ha meghalok majd, temess el engem
Ha meghalok majd, temess el engem
Legyen virág a síromon 


Utolsó év

Utolsó év, elmúlik a nyár
Figyelnek bennünket, közel a határ
Készülj az útra, nem lesznek fegyverek
Egyedül megyünk, ahogy a többiek 

Mindenki menekül, elöl a félelem
Átsüt a nap, még átsüt a hegyeken
Elől a félelem, hátul a fájdalom
Utolsó szó a néma szájakon 

Lehunyom a szemem, én nem akarok látni
Búcsúzik a vezér, én nem akarok várni
Gyáva vagyok én is, halott aki marad
Halottak a hősök, de én sosem voltam az. 

Holnapra vége, figyeld a két kezet
Integet, neked adja a jeleket
Nézd, csak nézd: ennyi év után
Nem felejt újra rád talál 

Nézd, csak nézd: túl a hegyeken
Ránk ragyog, valami keleten
Indulunk, te meg a félelem
Nem marad semmi érzelem. 

Lehunyom a szemem és látom a holnapot
Mindenből elég mind a két oldalon
Elmegyünk, vár a képzelet
Elmegyünk, én sosem voltam itt! 

Üres az ország, menekülj el
Jöjjön, aminek jönnie kell
Tombol a vihar, a forradalom
Mások jönnek más utakon
Nincsen helyed, nincs szereped
Elvesztetted az emberedet
üres az ország, menekülj el
Jöjjön, aminek jönnie kell. 

Jobb lesz, hidd el, a csillagokon
Még egy csillag a váll lapodon
Üres az ország, ki lesz a hős
Ki marad itt, ha eljön az ősz. 
Mi lesz, ha látom, mi lesz, ha nem
Egy rohadt világból nem kell nekem
Lobog a máglya, viszi a szél
Egy elhagyott ország aludni tér
Hős leszek én is, ha hős, aki lát
Mindenki védi a maga igazát
Hős leszek én is, ha hős, aki lát
Te csukd be a szemed és fogd be a szád
Aludj! 


Csak úgy csinál

Nagyon szép, a haja lobog
Végigtáncol az utcákon. 
Sötét ruhája ráncai között
Senki nem látta, mikor átgázolt
A szívemen, mint egy hadsereg
Keményen, ritmusra lépkedett
És közben úgy csinált, mintha nem tudná, 
Hogy legalább száz éve várok rá, 
És közben úgy csinált, mintha nem tudná, 
Hogy szeretem. 

Nagyon szép, a haja lobog
Már messziről látom, 
Sötét ruhában, hogy átbújik a kerítésen
Ahol várom
Régóta, mint egy kisgyerek. 
Kinek nem mondták meg, hogy nem lehet
És közben úgy csinál, mintha nem tudná, 
Hogy legalább száz éve várnak rá, 
És közben úgy csinál... 

Kevés a fény és hangos a zene, 
ülünk a sarki bárban
És nem tudom, hogy mért nem vele vagyok
Mikor érzem rögtön szétszakadok
Ott legbelül egy villanás
Rohanok, nem kell már senki más. 
De közben úgy csinál, mintha nem tudná
Hogy legalább száz éve várok rá
És közben úgy csinál... 


Ilyen egy férfi?

Ilyen egy férfi? Nem ezt akartam. 
Nem erre vártam álmaimban. 
Tudod, drágám, azt szeretném, 
Ha minél előbb elfelednél engem. 

Sajnálom, ha felkavartam, 
Az érzéseid, ha megzavartam, 
A gondolkodásod úgyse jó, 
A szerelem ma már kihalt szó! 

Bocsáss meg, de nem én kértem, 
A szerelmet nem én meséltem, 
Felejts el és úgy a jó, 
A szerelem ma már kihalt szó! 

Nehéz idők

A reggel igazi magyar reggel
A munka vár, én nem maradhatok
Csodálatos a rendszer, 
A rendezettség, a legnagyobb fokon
A villamosok is arra mennek, 
Amerre nekem menni kell
De mondd, mi történne ha egyszer, csak egyszer, 
Egyszer az életben nem szállnék fel? 

Hosszú volt az éjszaka, felébredtek a régi álmok
Túl messzire mentem, 
Vissza már sohasem találok
Áttáncoltam az éjszakát, 
Most reggel az élet megy tovább
Nem tűnik fel, ha eltűnök
Nem kaptam szárnyakat, mégis elrepülök! 

A Földhöz ragadtak a bátor álmok
Ki megy keresztül, a kristályóceánon? 
Nehéz az eső, gyenge a nap
Évek múlnak el egyetlen perc alatt. 

Élni akartam csak, de most már győzni kell
Nehéz idők, mégis, valamiben hinni kell
Gonosz varázslat, sötét mágia, 
Miféle szellemnek kellett elszabadulnia? 

Mondd ki vagy és mért ítélsz
Ha te sem tudhatod meddig élsz!? 
Te sem tudhatod, hogy meddig tart még ez az egész! 

Hosszú volt az éjszaka, felébredtek a régi álmok
Túl messzire mentem
Vissza már sohasem találok
Nem kaphattam szárnyakat
Pedig álmokat adtam az életért
És életet az álmokért
Álmokat a csókjaidért.



Fiatal lányok

Fiatal lányok, rátok nézek. 
Rátok nézek, és semmit nem látok. 
Fiatal lányok! Miért tettétek? 
Nem is volt soha, mégis elvesztettétek! 

Vége a dalnak, ó fiatal lányok! 
Ettől a szerelemtől semmit nem várok. 
Nem, nem, nem, nem megyek fel
Nem kell a testetek! 
Nem, nem, nem, nem megyek fel, 
Egyedül élvezek! 

Fiatal lány vagy, torkom a késeden, 
A fiatalságod bilincs a két kezemen. 
Segítség! Segítség! Izgató kegyetlenség! 
Egyedül nem bírhatom! Segítség! Segítség! 

Jóleső izgalom. Egy kicsi-kicsi fájdalom. 
Nem kell, hogy védekezz, erőszak önmagadon! 
Térdelj le, ha kell az életed, 
Ne hagyd, hogy végezzek veled! 
Térdelj le, ha kell az életed, 
Szerelmem, használd a testedet!


Vissza a kezdőoldalra